Amit ebben az évben meg kellett élnünk az határtalan. Volt benne megannyi fájdalom, könny, nevetés és vég nélküli ölelések. Érzelmesebb év volt, mint valaha. Közben annyi csodás dolog történt, hogy azt kell mondanom, minden nehézség ellenére mégiscsak adott.
Egy kihívásokkal teli év mögött állunk,de köszönettel tartozom neked húszhúsz, mert akarva akaratlanul időt adtál, és közben megtanítottál befelé figyelni, hogy átgondoljak, feldolgozzak, lezárjak. Így újult erővel, új gondolatokkal, új célokkal vághatok neki a húszhuszonegynek!
Ha egy szóval kellene jellemeznem ezt az évet, azt a REMÉNY szóval tenném. Talán minden eddigi évemre jellemző, de erre az évre különösen igaz. A REMÉNY, a HIT az, ami életben tart Az, hogy mindig van tovább! Ebben hiszem!
Köszönöm, és hálás vagyok mindenért, amim most van.
Mit várok a jövő évtől?
- hogy a maszkok mögül előkerüljenek a mosolyok, hogy érezhessük az ölelés feltöltő erejét, hogy tegyük szebbé a világot azzal,
- hogy nem egymás rossz tulajdonságait figyeljük,
- hogy a kommentháborúkat lecserélje az egyetértés,
- hogy az ítélkezést váltsa fel az együttérzés,
- hogy a bizalom cserélje le a hitetlenséget,
- hogy utazzunk, a világ szépségeit szabadon csodáljuk,
- hogy a médiából csöpögő negativitás elcsendesedjen,
- hogy a kultúra által többletet vigyünk a hétköznapokba,
- hogy kézfogáskor megérezhessük az érintés varázsát,
- hogy a humor felszabadíthassa lelkünk keménységét,hogy együtt legyenek a családok,
- hogy szeretetben ne számítson, kinek van igaza,
- hogy az életben benne tudjunk lenni tiszta szívvel.
Nagyon boldog, egészségben, sikerekben és élményekben még gazdagabb évet kívánok!